Startupok, automatizálás és a Da Vinci-kód

Startupok, automatizálás és a Da Vinci-kód

Újkor hajnala amiben a kollektív tudás végre az emberiséget szolgálja?

Előjáték

Évek alatt egy rahedli felületen, pl.: forumok, facebook vagy éppen személyes beszélgetések alkalmával gyakran érintettük a közeljövő várható változásait. Viszont ezek gyorsan a múlt homályába vesztek, beszélgetéseknél meg egyszerűen nem lehet kis idő alatt körül írni az egészet.

Így úgy döntöttem írok egy cikket és ha valakit érdekel akkor átadom neki a linket. Ha nem ér annyit a másik fél számra, hogy elolvassa,  jó szűrő. Csomó időt spórol nekem. A semmiről meg minek beszélni. Automatizálás a részemről, bár állhatana kevesebb karakterből is ez a script :).

Közösségi csatornákon meg írjon a halál, tök értelmetlen, az idő nagyrésze trollok harcában veszik el. Néha úgy érzem olyan, mint amikor reggel nem engednek át az autók a zebrán. Primitív irányítórendszer farokméregető bugja, vagy ahogy a programozók mondanák – nem bug, hanem feature! Ha mégsem értelmetlen az eszmecsere, akkor is hamar a digitális süllyesztő áldozatává válik. Nem fennmarad hanem lent :).

Na, egy cikket mi? Mire a kibontandó skicc elérte a 25 ezer karaktert, úgy döntötte darabokra szedem és sorozat lesz belőle. Egyrész senki se fog egy könyvnyi mennyiséget átolvasni, másrész én se fogok vele elkészülni. Még egy dolog dolgozik ellenem – az emberek figyelme egyre csökken, az ezer-kétezer karakter körüli híroldalak világában (1300 körül tartunk eddig).

Így következzen a bevezető:

Bevezető

A digitális ideghálózat, kapcsolt eszközök, internet végleg megváltoztatta a világot. A forradalom megtörtént és addig soha nem látott ütembe gyorsult fel a változás, ami csak gyorsabb lesz.

Szerencsés generáció szülöttje vagyok (’82, trendibben az Y generáció). Utólag érdekes, hogy az ezredforduló környékén az emberiség történelmében valóban gyökeres változás történt. Ki emlékszik már a félelmetesnek beállított Y2K számítógépes világösszeomlásra?  A változásnak a technológia adta az alapot de nézőpontomból csak eszköz. Eszköz a tudásmegosztáshoz. Mert ez a lényeg.

Y generáció

Az Y generáció szülöttjei kb. a 70-es évek végétől, a 90-es második feléig léptek be az élet nevezetű, 100% haláli rátával rendelkező kalandba.

Információkat a könyvtárban kezdtek el keresni amit később a Wikipédián fojttattak. Generációkat kötnek össze, mert megtapasztalhatták milyen volt az internet nélküli és a digitális idegháló világa. De (személyi)számítógépekkel már az internet korszaka elött is találkozhattak. Elvetemültebb arcok még mobiltelefon előtti, barbár korszakot is megélhették.

Tudásmegosztás

Felgyorsult a világ, aminek gyökere a tudásmegosztás. Ma például több matematikus él mint a történelem során elötte összesen, valószínűleg sok ilyen területe lehet még a tudományoknak.

Ipari kor elött csak társadalom nagyon szűk rétege számára volt elérhető a tudás, a képzések. A történelem során egyes szervezetek kifejezetten elnyomás alatt tartották az innovációt, akár az innovátorok élete árán, eredményeiket kitörölve az emberiség történetéből. Amik így csak több évtized után kerültek a felszínre vagy újra felfedezték őket. Ezek az innovációk, fejlesztések egyébként gyakran egymástól teljesen elszigetelten zajlottak.

Első nagy változást ebben az ipari kor hozta magával. Megkezdődött a tömegek képzése, sokszor értelmiségiek értetlenkedése mellett. No a cél nem az emberek felvilágosítása volt, csak a változás olyan betöltendő funkciókat hozott létre amihez magasabb tudásra volt szükség, pl. írás, olvasás, számolás.

Az akkori iskolai modell működésé is a gyárakéhoz hasonlított. Gyártási évenként kategorizáljak gyerekeket, felteszik a futószalagra, végigmegy az előírt folyamaton, végül egyendarabokra alakított végtermékeket kapunk. Vagy nem, de a cél ez lenne.

Hol a helyed halandó?

Leegyszerűsítve két réteg van, az értelmiségiek és a többiek. Az érvényesüléshez a belépő egy olyan képzés sikeres elvégzése amit az értelmiségiek is elfogadnak. Igaz ezek a tömeg számára gyakorlatilag elérhetetlenek voltak. Főleg az elit iskolák végzőseiből alakult egy zárt közösség, akik egyben a világot mozgatták. Igaz a jó pedigré se ártott. Nyilván a véletlen műve, hogy ebből a háttérből származó kapcsolati hálók által uralt piacokon, igazából nincs verseny és jelentős innováció. Történik ez egészen napjainkig.

Az ipari korban ha vállalkozni akartál, tőkét kellett szerezned. Szerencsésebbeknél a család, barátok dobhatták össze, vagy saját ingóságukat helyezték zálogba amiből elindíthattak valamit.

Ha egy valóba innováló termékről volt szó, ami egyben veszélyt jelent egy óriás üzleti modellére, akkor ahhoz gyakorlatilag lehetetlen volt tőkét szerezni. Senki sem akart mamutokkal harcolni. A lobbik ereje meg törhetetlen. Szabad információ áramlás elvileg az újság lett volna, így gyakorlatilag nem létezett. Ennek köszönhetően a tömeg elöl, mondhatni zárt ajtók mögött zajlott le minden.

Ha mégsem, valaki ellenállt még mindig tönkretehették. „Független” de az adott kor elismert szakértői vonhatták kétségbe, támadhatták, a média segítségével meg végtelen cikkekben tehették nevetség tárgyáva. Kevés lehetőség volt a tömeget elérni a körön kívül állóknak. Támogatóra nem találtak, zárt ajtók várták mindenhol. Így egyesek megválhattak fillérekért az ötletüktől vagy marad az elnyomás. Szerencsésebbeket haláluk után rehabilitálták, szervezetek, intézmények vették fel a nevüket. Ahol bár egy másik korban de ugyanazzal a szemlélettel kezelték az innovátorokat. Az ipari korban minimum egy, vagy több generációváltás kellett ahhoz, hogy egy új szemléletet egyáltalán megvizsgáljanak. Ez a mult.

Digitális kor hajnala és a Startupok

Történt valami a világban. Mindez megváltozott. Más körülmények közt méretik meg magukat, így egy generáción belül akár többször is tanúi lehetünk paradigmaváltásoknak. Az internetnek és a tudásmegosztásnak köszönhetően már nem csak a kiválasztottak számára érhető el a tudás. Sőt ma már gyakorlatilag bárki számra szabadon elérhető. Csak az internethez kell csatlakoznia. Igaz az így megszerzett tudás diplomát nem biztosit de úgy tűnik ez nézőpont is változik. No nem a multiknál és a régi értékrendszer szerint gondolkodó értelmiségieknél. Meg is fizetik majd az árát.

Az internet korában már nem lehet elhallgatni innovációkat, ötleteket. A befektetők meg sorban állnak, több a tőke mint amennyit értelmesen el lehet költeni erre a célra. Egy új szereplő is megjelent, a közösségi finanszírozás. Ezeken a felületeken feldobnak egy ötletet, az induláshoz szükséges összeggel és ha érdekes akkor a nép gyermekei finanszírozzak meg a projektet.

Az Ipari Dinoszauruszok halála a Digitális korban

A digitális korban új eszközök jelentek meg, amikben az ipari kor gyermekei nem láttak lehetőséget. Nem illet a modelljükben, realitásukba, sőt kigúnyoltak az ötletgazdákat. így nem foglalkoztak vele.

Szerencsénkre.

Ennek köszönhetően kinyílt egy ablak, amit kevesen láthattak előre. Egy ablak amin keresztül gyakorlatilag a semmiből jött emberek aknázták ki a lehetőségeket. A rendszerbe nem illő, tökéletes életpálya modellt (jól tanulj, jó állás életed végéig, jó nyugdíj, biztonság, megbecsülés…) elutasító, önmotivált innovatívok.

A világra elkezdtek hatással lenni a körön kívüliek. Sokszor még a tanulmányaikat sem fejezték be. Miután az első generációk kitaposták az utat és köztudott lett milyen eredményeket értek el (Bill gates, Steve Jobs vagy éppen egy Richard Branson), érdekesek lettek a befektetők számra. A körön kívüliekhez is elkezdett ömleni a pénz a nagy megtérülés reményében. Ami persze később a dotcom lufihoz, majd kipukkadásához vezetett.

Emberek, akik sehonnan sem jöttek, nagy mennyiségű tőkéhez juthattak. Saját vagyon vagy fedezett nélkül. Igazából üzleti terv nélkül, mert ha volt is a régi iskola miatt, az teljesem mértékben fikción alapult.

Az unikornisok (1 milliárd dollár cégérték feletti startupok) életútjai alapján inkább egy szűk réteggel (nis piac, kis célcsoport) kezdenek, elindulnak, ami után addig mozognak amíg egyszercsak megindul. Gyakran évekig nincs üzleti modelljük. Menet közben találják meg. Végül kivitelezhetetlen valaminek tűnő dolgot oldanak meg(Uber, Airbnb…)

A konzervatív szabályok megszűntek és ezek az új cégek egész piacokat rengettek meg. Akár egy régi szereplő a Microsoft aki rájött hogy nem a hardver számít hanem amire használják, és főleg amivel. Vagy az újabbak, Google, Uber, Facebook.

Az addig megszokott tempóhoz képest hihetetlen rövid idő alatt szereztek jelentős befolyást és piacot. Egyben egyes Dinókat gyakorlatilag halálközeli állapotba taszítottak. Mára egyeseknek csak a kézpénzállománya nagyobb mint egész Dinók értéke.

Kollektív tudás az emberiség szolgálatában

Így, hogy szabadabb, régi monopoltörő verseny jött létre az automatizálások is teret nyertek. Szoftverek és robotika. Az tudjuk, hogy régóta rendelkezésre áll a tudás egy másfajta modellhez mint amit ma élünk. Az elindult innovációs folyamatok miatt viszont rengeteg ember munkájára nem lesz szükség. A történelem során először nem csak a tömeget fogja érinteni, hanem az értelmiségieket.

Miért?

Mert a bérük minimum tízszer vagy többször akkora. Így az ismétlődő, automatizálható folyamatok, automatizálva lesznek mint ügyvédek, könyvelők stb. Adminisztráció? Minek oda annyi ember meg vezető? Az adat elektronikusan fog létrejönni, amit így végig zárt rendszerben emberi beavatkozás nélkül mozoghat. Robotikával meg orvosok, sebészek válthatóak ki. Ez a legizgalmasabb rész, mert itt kopogtat amiről írok. Egyes piacokon már elindultak a fenti megoldások.

Újabb Dotcom lufi?

Kérdés ami sokakat foglalkoztat, mert rengeteg pénz ömlik a szektorba. Idönként pénzügyi elemzők osztják meg a tutit. De ezek mind figyelmen kívül hagyják a legfontosabb tényt .
Egy lényeges dolog változott 2001 óta. Mégpedig a digitális ideghálózatra csatlakozott emberek/eszközök száma. De még közel sincs olyan őrület mint 2001 elött volt. Ezek miatt úgy érzem nem lesz összeomlás.

Oké, de mire akkor a Da Vinci Kód?

Őszintén, a Jóska kódnévvel elkelt volna annyi könyv aminek filmváltozatában Tom Hanks játszott volna? Aki mellesleg baromira megválogatja, hogy miben szerepel? Na ugye :)

Amúgy fantasztikus ez így egyben: Da Vinci kód. Azért az mert számomra mást jelent, az emberi genomban rejlő végtelen képeséget. Az esszenciát. Az esszenciát ami egyfajta kollektív tudásba összpontosulhat és rövid történelmünk alatt végre az emberiség szolgálatába lehetne állítani. Gondoljunk bele, mi lett volna ha Da Vinci számra rendelkezésre áll az addig megszületett tudás nagy része. Elérhette volna a kor mestereit eszmecseréhez? Miket alkothatott volna? Korunk Da Vincijei számára mindez már  rendelkezésre áll.

Persze az emberek által létrehozott szabályok amik a természet törvényei felett állnak, úgysem életképesek. A sok közül ez az egyik problémánk. Mert változás itt csakis alulról fölfelé lehetséges és nem fordítva. A tömegek eddig nem nagyon voltak döntési helyzetben. Nem úgy mint napjainkban.

Outró

Nos a fenti katyvasz lesz szétszedve. Fogalmam sincs hány részre de nem számít. Egyben remélem gondolatindítónak is értékes lehet mások számára is.

Több mint 10e karakter. Csak a bevezető… Na tuti nem olvassák végig, viszont igen hatékony szűrő! :)

Az erő legyen veled harcos!Share on Facebook0Tweet about this on TwitterPin on Pinterest0Share on Google+0

Add a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.